VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON

Keresés Betűrendes mutató | Rövidítésjegyzék  

Lexikonok kezdőoldala


SALÁNKI János
( Debrecen, 1929. május 11. - Budapest, 2003. január 29. )

orvos, kutatóbiológus

A biológiai tudományok kandidátusa, (Moszkva, 1959), doktora (1972). 1976 MTA levelező tagja, 1987 rendes tagja. Felesége S.-Rózsa Katalin kutatóbiológus, a biológiai tudományok doktora. 1954-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végzett. 1952 és 1962 között a Debreceni Orvostudományi Egyetemen gyakornok, tanársegéd, tudományos munkatárs. 1962-től 1990-ig az MTA Biológiai (1982-től Balatoni Limnológiai) Kutatóintézet igazgatója Tihanyban. 1972-től ELTE címzetes egyetemi tanára. 1991-től a VE-en kutatóprofesszor, 1997-től részfoglalkozású kutatóprofesszor. 1972 és 1992 között a hazai neurobiológiai kutatások koordinátora, létrehozója a Magyar Élettani Társaság Idegtudományi Szekciójának, a Magyar Idegtudományi Társaságnak, 1985-től 1997-ig a VEAB elnöke, 1976–1994 Nemzetközi Biológiai Unió (Párizs) vezetőségi tagja, az 1988–1991-es években elnöke. 1967 óta nyolc nemzetközi szimpóziumot szervezett Tihanyban. 1989-ben megalakította, első elnöke lett a Nemzetközi Gerinctelen Neurobiológiai Társaságnak. 1987-től 1995-ig tagja a Nemzetközi Tavi Környezetvédelmi Bizottság Tudományos Tanácsának (Japán). 1982 és 1990 között a TIT Biológiai Választmány elnöke, TIT Veszprém Megyei Bizottságának alelnöke. 1970-től 1990-ig a Balatoni Intéző Bizottság tagja, az 1995–1998-as években a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából a Balaton-kutatás országos koordinátora. Kutatási területe az idegrendszer biológiája (neurobiológia) és környezetbiológia. Kétezernél több tudományos közleménye jelent meg, zömmel angolul, kis részben magyarul és oroszul, nagyobb részben társszerzőkkel. 1972-ben Akadémiai Díj, 1967-ban Munka Érdemrend ezüst, 1977-ben arany, 1976-ban Pro Universitate (Debreceni Orvostudományi Egyetem), 1982-ben Bugát Pál-emlékérem, 1987-ben Szocialista Magyarországért Érdemrend, 1997-ben VEAB Emlékplakett kitüntetéseket kapott.
  M.: Neurobiology of Invertebrates. Bp., – New York, 1968. – Neurobiology of Invertebrates. Mechanism of Rhythm Regulation. Bp., 1973. – Limnology of shallow waters. (Tsz.) Bp., 1975. – Neurobiology of Invertebrates. Gastropoda Brain. Bp., 1976. – 5. Human impacts on life in fresh waters. (Tsz.) Bp., 1979. – Neurotransmitters. Comparative aspects. (Tsz.) Bp., 1980. – Physiology of Non-excitable Cells. (Tsz.) Oxford–Bp., 1981. – Physiology of Excitable Membranes. (Tsz.) Oxford–Bp., 1981. – Neurobiology of Invertebrates. Mechanisms of Integration. Advances in Physiological Sciences. Oxford–Bp., 1981. – Heavy metals in water organisms. Bp., 1985. – Biological monitoring of the state of the environment: bioindicators. Oxford, 1986. – Neurobiology of Invertebrates. Transmitters, Modulators and Receptors. Bp., 1988. – Conservation and management of lakes. (Tsz.) Bp., 1989. – Új utak a környezetszennyezés biológiai indikálásában. Bp., 1992. – Limnological bases of lake management. (Tsz.) International Lake Environmental Committee Foundation, Shiga, Japan, 1993. – Neurobiology of Invetebrates. Signal Molecules, Networks and Behaviour. Bp., 1993. – Biological monitoring of the environment. A Manual of Methods. Wallingford, U.K., 1994. – Limnological bases of lake management. International Lake Environmental Committee Foundation, Shiga, Japan, 1994. –Neurobiology of Invetebrates. Simple and Complex Regulatory Systems. Bp., 1995. – A környezetszennyező anyagok biológiai és egészségügyi hatásai. (Szerk.) Vp., 1996. – A Balaton-kutatás eredményei 1981–1996. (Tsz.) Vp., 1997. – A Balaton kutatásának 1997-es eredményei. (Tsz.) Vp., 1998. – A Balaton kutatásának 1998-as eredményei. (Tsz.) Vp., 1999.
  I.: RÚL XVI. köt. – VpMKÉL.